Árgyélus királyfi
A Békéscsabai Jókai Színház és az Aradi Kamaraszínház koprodukciója
Árgyélus, a király harmadik, legkisebbik fia és Tündérszép Ilona, a jóságos lány találkozásáról, szerelméről, egymás iránti felelősségükről szól a mese. Árgyélus királyfi furfanggal küzd az útját keresztező ellenségekkel, Ilona szívével és eszével segíti társát.
A történet egy aranyalmafánál kezdődik, mely éjjelente virágba borul és termést hoz. Az almák azonban rendre eltűnnek reggelre, hiába állítottak őröket is a fa mellé. Ezért a királyfik vállalták azok őrzését, azonban – ahogy az őrök – ők is elaludtak. Kivéve a legkisebbet, Árgyélust, aki megérintette az egyik – rabló – hollót, aki nyomban Tündérszép Ilonává változott. Azonnal egymásba szerettek. Ám, ahogy minden mesében, itt is megjelenik a vén boszorkány, aki elválasztja őket. Árgyélus azonban kitartó és elindul megkeresni csodaszép párját. Útja során nagyon sok akadályt kell leküzdenie, míg végül, ahogy a tündérmesékben már megszokhattuk, a királyfi legyőzi ellenségeit és egymásra találnak a szerelmesek. S addig élnek, míg meg nem halnak.
Árgyélus királyfi (mesejáték)
Színpadra alkalmazta: Tapasztó Ernő
Árgyélus királyfi: Czitor Attila
Tündér Ilona: Nádra Kitti
Király, Árgyélus apja: Tege Antal
Tóbiás, Árgyélus barátja: Katkó Ferenc
Javasember: Csomós Lajos
Pancimanci: Nagy Erika
Gabóca, a Javasember lánya: Márki Szabina
Világ éhese: Szabó Lajos
Világ rongyosa: Balázsi Róbert
Ügyelő: Korom Gábor
Jelmez: Kiss Kata
Rendezőasszisztens – Súgó: Kiss Kata
Rendező: Tege Antal